Ami Magyarorsz�gon a Ferencv�ros, az N�metorsz�gban a Bayern M�nchen. A bõrnadr�gosokhoz ugyanis szint�n csak k�tf�lek�ppen viszonyulnak a n�met futballdrukkerek: vagy rajonganak �rt�k, vagy pedig ut�lj�k õket. A szurkol�k megosztotts�ga ellen�re is a Bayern a legn�pszerûbb Bundesliga - csapat, rengetegen szurkolnak nekik M�nchenen k�v�l is, de legal�bb ugyanennyien drukkolnak az�rt, hogy a g�rda min�l rosszabbul szerepeljen. Mert ebben a Bayern az�rt k�l�nb�zik a Ferencv�rost�l: jelenleg hazai porondon nincs vet�lyt�rsa, �s nemzetk�zi szinten is a legjobbak k�z� tartozik. Pedig annak idej�n, amikor megalak�tott�k az egyes�letet, nem sokan gondolhatt�k, hogy egyszer majd az eg�sz vil�gon ismerni fogj�k a nev�t. A sz�zadfordul�n, 1900-ban m�r t�bb sportklub is mûk�d�tt a bajor fõv�rosban, k�z�l�k az egyik az MTV 1879 M�nchen volt. A sportk�r n�h�ny tagja azonban valamilyen csip-csup �gyben �sszek�l�nb�z�tt a D�l-n�met Labdar�g� sz�vets�geseivel, �s a berlini Franz John vezet�s�vel az egyes�letbõl, megalap�tott�k saj�t klubjukat. Erre eg�szen pontosan febru�r 7-�n ker�lt sor, ekkor sz�letett teh�t meg a Bayern M�nchen. A klub a v�r�s �s a k�k sz�nt v�lasztotta mag�nak, ilyen ugyanis m�g nem volt a v�rosban: a legnevesebb egyes�let, az 1860 M�nchen teljesen k�kben pomp�zott. A Bayern nem tarozott a nagyobb alakulatok k�z�, de mivel t�mogat�i a tehetõsebb r�teg tagjai (�zletemberek, mûv�szek) k�z�l ker�ltek ki, a klub 1907-ben saj�t otthon�ba k�lt�zhetett. Ez volt a Bayern Ground, amely a Leopoldstrass�n �p�lt. Az �j ar�na nyit�m�rkõz�s�n az ugyancsak m�ncheni FC Wacker volt az ellenf�l, �s a Bayern 8-1-es gyõzelemmel mutatta meg, ki az �r a v�rosban. H�rom esztendõvel k�sõbb m�r nem csak M�nchenben, hanem eg�sz Bajororsz�gban nem tal�lt legyõzõre a csapat, �gy megnyerte a tartom�ny pontvad�szat�t. Sõt, a k�vetkezõ �vben meg is v�dte c�m�t, r�ad�sul veretlen�l v�gzett az elsõ helyen. Ekkor m�r v�logatott j�t�kosa is volt a klubnak, a Bayern t�rt�net�nek elsõ futballist�ja, aki p�ly�ra l�pett a Nationalelfben, Mac „Gabert" Gablonsky volt, aki n�gyszer h�zhatta fel a c�meres mezt 1910-ben illetve 1911-ben. Noha az elk�vetkezõ �vekben a klub nem tudott hasonl� sikereket el�rni, t�mogatotts�ga egyre nõtt, 1920-ra m�r h�tsz�z fõbõl �llt a tags�ga vagyis m�r akkor ez lett, ami ma is: M�nchen legnagyobb futballklubja. A tartom�nyi bajnoki c�m 1926-ban ism�t M�nchenbe ker�lt, sõt D�l-N�metorsz�g legjobb csapata is a Bayern lett. Akkoriban m�g nem voltegys�ges n�met pontvad�szat, az orsz�gos elsõs�g�rt az egyes orsz�gr�szek bajnokai m�rkõztek. Abban az esztendõben m�g nem jutott messze ezen verseng�sben a m�ncheni klub, hiszen a Fortuna Leipzig elleni 2-0-s veres�g azt jelentette, hogy m�r a legjobb nyolc k�z�tt kiesett. N�gy �vvel k�sõbb azonban m�r nem volt meg�ll�s: a helyi elsõs�g ut�n az orsz�gban sem tal�lt legyõzõre az egyes�let. Elsõ ellenfele a Minerva 93 Berlin volt, amelyet 4-2-re gyõztek le, majd a Polizei Chemnitz k�vetkezett (3-2), az elõd�ntõben pedig az 1.FC N�rnberg volt az ellenf�l (2-0). A fin�l�ban, amelyre N�rnbergben ker�lt sor 60 ezer n�zõ elõtt, az Eintracht Frankfurttal tal�lkoztak a bajorok, �s Rohr, valamint Kumm g�ljaival 2-0-ra nyertek. A csapat szt�rjai Heidkampf �s Breindl voltak, a sikert azonban a legt�bben Richard Dombi nev�hez k�t�tt�k. Hogy ki volt õ? Az edzõ, a masszõr, a szervezõ �s a menedzser egy szem�lyben. A bajnoki d�ntõben m�r szerepelt a m�sodik vil�gh�bor� elõtti korszak legnagyobb Bayern- futballist�ja, Ludwig Goldbrunner, aki 39 alkalommal szerepelt a v�logatottban, �s az 1936-os berlini olimpi�n (a szint�n bayernes Simetsreiterrel egy�tt) k�pviselhette N�metorsz�got. A k�sõbbi �vekben azonban N�metorsz�g (�s eg�sz Eur�pa) f�rfilakoss�g�t a futball helyett a h�bor� foglalkoztatta, a vil�g�g�st k�vetõen j� n�h�ny esztendõre volt sz�ks�g, hogy a kontinens ism�t talpra �lljon a labdar�g�s. A klub egykori labdar�g�i k�z�l egyed�l Jakob Streitle maradt meg h�rmond�nak a vil�gh�bor� ut�n, sõt, az �tvenes �vek elej�n õ volt a Bayern csapatkapit�nya. A k�z�pp�ly�s elsõ v�logatotts�g�t 1938-ban, az utols�t pedig 1952-ben �nnepelte, mi t�bb, ott volt az 1954-es vil�gbajnoks�gon is, azonban csak mint huszonkettes keret tagja, mert egy alkalommal sem l�pett p�ly�ra. A kispadr�l n�zte v�gig a n�met labdar�g�s hatalmas siker�t a magyar Aranycsapat 3-2-es legyõz�s�t is… A m�ncheniek k�vetkezõ nagy siker�n�l, az 1957-es N�met Kupa-gyõzelemn�l azonban m�r nem szerepelt. Akkor az elõd�ntõben az 1. FC Saarb�ckent csak hosszabb�t�sban verte a m�ncheni g�rda 3-1-re, a d�ntõben pedig a Fortuna D�sseldorfot m�lta fel�l 1-0-ra a csapatkapit�ny Jobst tal�lat�val. A diadalnak magyar vonatkoz�sa is volt, a kapuban ugyanis honfit�rsunk, az egykori �tsz�r�s magyar v�logatott Fazekas �rp�d �llt, aki k�sõbb a belga RSC Anderlechtn�l �rt el nagy sikereket.

 A Bayern teh�t az ismert �s sikeres csapatok k�z� tartozott N�metorsz�gban, �m 1963-ban m�gis nagy pofon �rte: abban az esztendõben hozt�k l�tre az egys�ges bajnoks�got, a Bundeslig�t, amelyben azonban a Bayern M�nchen nem kapott helyet! Pedig a g�rda az �lcsapatok k�z� tartozott az Oberliga S�dben, vagyis a d�li pontvad�szatban, az elõzõ k�t �vben egyar�nt a harmadik helyen v�gzett, a N�met Labdar�g�-sz�vets�g, a DFB azonban a legmesszemenõbbig figyelembe vette a ter�leti elveket, nem akarta, hogy egy v�rosb�l k�t egyes�let szerepeljen a legjobbak k�z�tt. Az elsõ sz�m� m�ncheni csapat akkoriban pedig az 1860 M�nchen volt. Igaz, ezt nem sok�ig mondhatt�k el magukr�l a v�rosi riv�lisn�l, k�t �ven bel�l h�rom k�sõbbi vil�gszt�r is a bajorok j�t�kosa lett. Ez a h�rom futballista nem volt m�s, mint Sepp Maier, Gerd M�ller �s Franz Beckenbauer. H�rmuk k�z�l egyed�l Maier volt a klub saj�t nevel�sû j�t�kosa, M�llert �s Beckenbauert az �les szemû megfigyelõk hozt�k a Bayernhez. A k�sõbbi Cs�sz�rt egyenesen a nagy riv�list�l, az 1860-t�l, hiszen Beckenbauer minden v�gya az volt, hogy az Oroszl�nokn�l j�tszhasson. Annak fi�kegyes�let�ben, az 1906 M�nchenben futballozott, �m amikor egy edzõmeccsen az 1860 egyik futballist�ja felpofozta, mert õ kicselezte, elhat�rozta, hogy soha nem l�p p�ly�ra az Oroszl�nokn�l. L�m, mi minden m�lhat egyetlen nyaklevesen… A fent eml�tett h�rmas, na meg a jugoszl�v tr�ner, a legend�s Zlatko „Cs�k" Csajkovszki vezet�s�vel 1965-re a Bayern feljutott a Bundeslig�ba, �s elsõ szezonj�ban harmadik helyen v�gzett. A k�vetkezõ esztendõben a g�rda megnyerte a N�met Kup�t, majd �jabb egy �vre r� a nemzetk�zi porondon is bizony�tott, elh�d�tva a Kupagyõztesek Eur�pa-kup�j�t. A hazai bajnoki c�met azonban m�g mindig nem siker�lt megnyerni, �gy a klub eln�ke, az egykori pall�rb�l d�sgazdag �p�tkez�si v�llalkoz�v� avanzs�lt Wilhelm Neudecker menesztette Csajkovszkit, �s Branco Zebrecet szerzõdtette a kispadra. Az �j tr�ner rendk�v�l kem�ny edz�seket vez�nyelt, szigor�an tartotta a futballist�kat (m�g a s�riv�st is megtiltotta nekik, pedig ez a bajorokn�l nagy sz�), �s ennek meg is lett az eredm�nye: a Bayern 1968-ban dupl�zott, vagyis a bajnoks�got �s a kup�t is megnyerte. Zebrec m�gsem maradt tov�bb a klubn�l, mivel �sszek�l�nb�z�tt az idõk�zben egyre nagyobb befoly�st szerzõ menedzserrel, Robert Schwannal. Az �j szakvezetõ egy n�met tr�ner bizonyos Udo Lattek lett, aki k�t j�t�kost hozott a klubhoz: Uli Hoeness �s Paul Breitner… Eleinte Lattekkel sem j�ttek a sikerek, akkoriban �llt �ssze ugyanis a Borussia M�nchengladbach legend�s csapata, amely 1970-ben �s 1971-ben is megelõzte a Bayernt. A k�vetkezõ szezonban azonban m�r nem volt meg�ll�s: a m�ncheniek dupl�ztak, �s a k�vetkezõ k�t esztendõben sem tal�ltak legyõzõre a Bundeslig�ban. M�r csak a nemzetk�zi porond megh�d�t�sa v�ratott mag�ra, de az sem sok�ig: 1974-ben ( a siker fel� vezetõ �t egyik meg�ll�ja az �jpesti D�zsa volt) siker�lt megnyerni a Bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�t. Ez volt az az esztendõ, amikor minden porondon a Bayern M�nchen j�t�kosai diadalmaskodtak: a vil�gbajnoks�got nyert NSZK v�logatottj�ban is Maier, Breitner, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Hoeness �s M�ller vitt�k a pr�met. �s b�r a bajnoks�gban 1974 ut�n legk�zelebb 1980-ban siker�lt diadalmaskodniuk a bajoroknak, a BEK-ben a k�vetkezõ k�t id�nyben is õk voltak a legjobbak, sõt, 1976-ban a Vil�gkup�t is elh�d�tott�k. Az 1977-es esztendõ a v�ltoz�s �ve volt a klub �let�ben: Beckenbauer elhagyta a Bayernt. Egy �vvel k�sõbb Gerd M�ller is k�vette õt az Egyes�lt �llamokba, a drukkerek pedig �j neveket tanultak: Rummenigge, Dieter Hoeness, Augenthaler lettek az �j kedvencek. Az 1980-as �s 1981-es bajnoki c�met egy magyar edzõ, Csernai P�l vezet�s�vel �rte el a g�rda (Csernai egy�bk�nt egy m�sik honfit�rsunkat, az Aranycsapat egykori tagj�t, L�r�nt Gyul�t v�ltotta a kispadon), a menedzser pedig Schwan helyett Uli Hoeness lett- õ m�g ma is ezt a poz�ci�t t�lti be klubn�l.

 A nemzetk�zi futball uralkod� tendenci�j�nak megfelelõen a Bayernn�l is egyre nagyobb lett a fluktu�ci�, j�t�kosok j�ttek-mentek, az �vtized legnagyobb igazol�sa, az ifj� Lothar Matthaus megszerz�se azonban hossz� t�v� befektet�snek bizonyult. Hazai porondon nem is maradtak el a sikerek, 1983 �s 1991 k�z�tt mind�ssze egyszer nem v�gzett a g�rda a dobog� elsõ k�t hely�n a Bundeslig�ban. Az elõd�k nagy diadal�nak megism�tl�se azonban nem siker�lt, a BEK d�ntõj�ben 1983-ban �s 1987-ben is veres�get szenvedett a g�rda. A kilencvenes �vekben a dicsõs�ges esztendõket n�ha megszak�totta egy-egy sikertelenebb idõszak, de a Bayern hazai dominanci�ja komolyan soha nem forgott vesz�lyben. K�l�n�sen azut�n nem, hogy a klublegenda, a Cs�sz�r, Franz Beckenbauer ker�lt az eln�ki sz�kbe, egy m�sik legend�s j�t�kos, Karl-Heinz Rummenigge pedig aleln�k lett. Az egykori vil�gverõ g�rda szinte valamennyi tagja jelenleg is a Bayernn�l dolgozik, ki kisebb, ki fopntosabb szerepk�rben, tal�n ez a m�ncheniek siker�nek titka.